A pályaorientációs folyamatnak vitathatatlanul fontos szerepe van a konkrét pályaválasztási, továbbtanulási döntések tekintetében. Ez a folyamat felkészíti a fiatalt arra, hogy ki tudja választani az érdeklődésének és képességeinek megfelelő szakmai irányokat akár közép-, akár felsőfokú képzésben. Ezt követően a megszerzett tudását „értékesíteni” tudja a munkaerőpiacon, továbbá segíti abban, hogy szükség esetén képessé váljon a rugalmas pályamódosításra.
Tapasztalatunk szerint a család, a kortársak, a pedagógus, az iskola, a pályaorientációval és pályaválasztási tanácsadással foglalkozó szervezetek, így a szakszolgálatok is eltérő mértékben ugyan, de hatással lehetnek a pályaválasztás előtt álló fiatalra. Amikor az iskolai pályaorientáció fontosságáról beszélünk, ki kell emelnünk, hogy életpályája mindenkinek van és akkor is bejárunk valamilyen életpályát, ha erre tudatosan nem készülünk.
Az iskolai tanulmányok befejezését követően valamilyen módon be kellene tudnunk tagozódni a társadalmi munkamegosztásba, de ennek sikerét és hasznosságát erősen befolyásolja, hogy ki milyen kompetenciákkal és tudással képes ezt megtenni. Az életpálya-építés (karrierépítés) meghatározott kompetenciák fejlesztésével és tudásmegosztással tanulható. Az iskolai pályaorientációs folyamatnak a Nemzeti Alaptanterv szerint meghatározott feladata fejleszteni azokat a kulcskompetenciákat, ami az életpálya sikeres építését segíthetik.
A pályaorientációs folyamatban kiemelt elemként jelenik meg a fiatal önismeretének a fejlesztése. Az önismeret alakulását befolyásolja, hogy milyennek látja saját magát a serdülő és milyen visszajelzéseket, minősítéseket kap a környezetétől. A diáknak a környezetével, főleg a szülővel való kapcsolata ebben a folyamatban kiemelten fontos. A képességszint feltárása, a speciális képességek kibontakoztatása csak az egyik előfeltétele a pályán való sikeres helytállásnak, hiszen a képességek funkcionálását a személyiség egésze, ezen belül az érdeklődés is nagymértékben meghatározza.
Az értékek befolyásolják a pályaválasztást, a választott iskola típusát, a tanulásra fordított időt és költségeket, a későbbi munkavállalást és a társadalmi beilleszkedést. Az egyénre jellemző viselkedést az értékpreferenciái nagymértékben befolyásolják, de nem determinálják. A gyermek iskolai teljesítményét, tanuláshoz való viszonyát, iskolaválasztását jelentős mértékben meghatározza a szülők értékpreferenciája is. Az iskolaválasztás szempontjából nagyon fontos tényező még az információ, pontosabban az információhoz jutás esélye, lehetősége.
A nemek közötti különbségeket is sokszor kiemeli a szakirodalom, mert a fiúk és a lányok közötti biológiai, anatómiai különbségek mellett a pszichológiai, társadalmi, kulturális eltérések is megjelenhetnek. A pályaorientációnak az önismeret fejlesztés mellett, a másik fontos területe a pályaismeret bővítése, mely minél több szakma valós tartalmi megismerését, a tevékenységek kipróbálását és a képzési kínálatban való eligazodást jelenti.