Az általános iskola utolsó évfolyamán hozott továbbtanulási irányra vonatkozó döntés nem csak a további tanulás helyszínét és tartalmát határozza meg az elkövetkező 3-5 évre, hanem azt is, ahol a további felkészülés történik a felnőtt lét szerepeire és a munka világára. Többféle tényezőt találhatunk azoknál a fiataloknál, akik a választott iskolájukban folytatott tanulmányaikat félbehagyják, vagy általános iskola után el sem kezdik, így végzettség nélkül hagyják el a köznevelés rendszerét.
A korai iskolaelhagyás (Early School Leaving-ESL) fogalma nem azonos az iskolai lemorzsolódás fogalmával. Azonban mindkét fogalom összefügg az iskolai kudarcokkal és az alacsony iskolai végzettséggel, mely összefüggésbe hozható a későbbi munkaerőpiaci hátrányok növekedésével, munkanélküliséggel, inaktivitással és az alacsony szintű társadalmi integrációval. A szakirodalomban konkrét okok és tényezők helyett, inkább rizikófaktorok meghatározását találhatjuk, melyek az alábbiak lehetnek: 1. tanulási teljesítmény, 2. a tanuló családi háttere, 3. a képességek és készségek, 4. kora gyermekkori élmények és tapasztalatok, 5. célok, szándékok és motiváció, hogy folytassák tanulmányaikat.
Az iskolai elköteleződés több formáját is beazonosíthatjuk. Egyrészt a tanulók viselkedési elköteleződését, ennek mutatója például a házi feladatok elvégzésének rendszeressége, illetve a tanórán kívüli tevékenységekben való részvétel. Az érzelmi elköteleződést mutatja a diákok érzelmi reakciói az iskolában, osztályban. A „Tanulók támogatása” területen belül nevesített alterület a „Pályaorientáció és támogatás”, melyben az életpályatervet, mint védőfaktort nevezi meg a korai iskolaelhagyás egyik prevenciós feladataként, amit tanórai és tanórán kívüli keretek között is javasol megvalósítani.
Szilágyi Klára definíciója szerint a pályaorientáció „a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását a lehető legszélesebb információnyújtás révén”. A megismerő elköteleződés pedig, ami olyan mentális viselkedést jelent, mely hozzájárul a tanuláshoz (próbálkozások, erőfeszítés) a feladatvégzéshez. Az Európai Unió oktatási prioritásai közé tartozik, hogy meghatározott mértékben csökkenjen a korai iskolaelhagyók aránya. Célként fogalmazódott meg, az EU2020 stratégiában, hogy 10% alá csökkenjen a korai iskolaelhagyók száma Európában, így Magyarországon is.
Az Európai Unió korai iskolaelhagyást csökkentő stratégiájának részeként létrehoztak egy Európai iskolai eszköztárat (European Toolkit for Schools) https://www.schooleducationgateway.eu/hu/pub/resources/toolkitsforschools.htm, melynek célja „A befogadó oktatás támogatása, és az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelem” című anyagával segíteni az oktatásban dolgozó szakemberek munkáját az iskolai lemorzsolódás csökkentésében és az oktatás eredményesség növelésben.
Az anyagban szereplő beavatkozási területek: 1; Az iskola irányítása; 2. Tanárok; 3. A tanulók támogatása; 4. Szülői szerepvállalás 5. Az érdekelt felek bevonása.
A fenti fogalom meghatározásnak részét képezheti a Stratégiában megnevezett életpályaterv, hiszen ebből is érezhető, hogy nem csak egy egyszeri pályaválasztási döntésről van csak szó az általános iskola vagy a középiskola végén, hanem folyamatos, aktív és releváns ismeretek gyűjtésére, megtapasztalására, mely megtervezett pedagógiai folyamatba van ágyazva. A pályaorientációnak láthatóan fontos eleme a tervezés, a folyamat és az egyéni igények figyelembe vétele, mely folyamat során hangsúlyt kell kapnia az önismeret bővítésének, a különböző pályák, szakmák valós tartalmi megismerésének, az elérési útvonalak átlátásának, a munkaerő-piaci lehetőségek feltárásának.
Mindehhez olyan kulcskompetenciák megléte és fejlesztése szükséges, melyet a Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2003 óta tartalmaz és ez az iskolai kompetencia fejlesztés lehet az alapja az egyén sikeres életpálya-építésének, segítséget nyújthat számára az életút során felmerülő munkaerőpiaci változásokkal való megküzdésében. A NAT-ban szintén a pályaorientáció körébe tartozik, hogy a pályaszemélyiség kapcsolódása tudatosodjon a gyermekben. Rendelkezzen a munkavilágáról ismeretekkel, képes legyen a pályák jellemzőit összehasonlítani, és tudjon tájékozódni a pályaválasztás dokumentumai között. Legyen tisztában az életszerepek változásával, álláskeresési technikákkal és képes legyen meglátni a munkalehetőség iránti, gazdasági, társadalmi összefüggéseket.